Martin Luther King 80. születésnapjára

1929. január 15-én egy csöppnyi kis feketeség született a georgiai Atlantában. Lelkészcsaládba érkezett, a baptista közösség lelkésze volt az édesapa, a templom zongoristája az édesanyja. Vasárnaponként a papa érzelmektől túlcsorduló beszédeit hallgatta, testvéreivel a templomban nőt fel. Felcseperedve a Bostoni Egyetemre ment tanulni. Megismerkedett klasszikus filozófusok írásaival, Gandhi tanaival. 24 évesen a koreai háború kitörésének az évében (1953) fejében már ott zakatolt a háborúellenesség és az erőszakmentesség gondolata. Megnősült és Alabamába ment lelkésznek (ott született Forest Gump is:).

Lent Délen "Csak fehéreknek" táblák sűrűjével találkozott.  Alig pár hónapja kezdett el lelkészként dolgozni az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a Brown versus Board of Education perben úgy döntött, hogy a bőrszín szerinti szegregáció alkotmányellenes az állami iskolákban (1954). Rá egy évre egy fekete asszony nem adja át a helyét egy fehérnek, mire letartóztatják. Másnap Montgomeryben kitört a zendülés.

Hősünk a polgárjogi aktivisták mozgalmának az élére áll.  Egy év múlva letartóztatják, mert 30-al megy egy olyan utcán autóval, ahol 25 a megengedett sebesség (1956-ban Magyarországon is letartóztattak jó pár embert, és sokan oda menekültek szabadságért, ahol hősünk a saját szabadságáért kezdett küzdeni). Bombát dobnak a házára, amelyben bent van a felesége és négy és fél éves kislánya, de bosszú helyett az erőszakmentes ellenállás apostola lesz.

A feketék iskolai szegregációját törvényileg megszüntették, de Délen senki nem merte fehér állami iskolába íratni gyermekét. Kilenc bátor ifjú indult el iskolába 1957. szeptember 4-én az arkansasi Little Rockban, ám a kormányzó útjukat állja a Nemzeti Gárdával (ekkoriban Bill Clinton szaxofonozik ott az iskolai bandában, mielőtt Ő is arkansasi kormányzó, majd elnök lesz).
Az iskola kénytelen felvenni a fekete diákokat, a tanévzárón hősünk mond beszédet.

30 éves korára az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának országosan, sőt nemzetközileg elismert vezetőjévé válik. Nehru indiai miniszterelnök meghívja Indiába, ahol Gandhi hívei kitárt karokkal fogadják. Hazatérve szomorúan látja, hogy a feketéket nem szolgálják ki az éttermekben. Ülősztrájkokat szerveznek. A mozgalom hatására eltűnnek a "Feketéket nem szolgálunk ki" táblák az üzletek falairól.

A buszokon továbbra is csak kijelölt helyekre ülhetnek feketék. Válaszul kockázatos útra indulnak a szabadságutasok - Freedom Riders. Az erőszakmentes, de provokatív akció meghozza sikerét. Megszüntetik az utazásokat érintő szegregációs törvényeket.

Évente letartóztatják, több merényletet kísérelnek meg ellene. Érzi valami nagy tüzet kellene cserébe rakni... 24 évesen 200 000 embert szervez Washingtonba a Menetelés a munkáért és a szabadságért eseményre. A Lincoln-emlékmű előtt (Forest Gumps is itt beszélt a vietnami háború ellen) hősünk mondja el a világtörténelem legismertebb álmát:

"Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: „Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.”

Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé.

Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni…

Van egy álmom, hogy négy kicsi gyermekem egy napon olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket."

35 évesen a legfiatalabbként Nobel-díjat kap. További megmozdulásokat szervez. 1968 április 4-én egy motel erkélyén fejbelövik. Gyilkosát, James Earl Rayt a londoni Heathrow repülőtéren fogták el, ahol hamis kanadai útlevéllel próbált megszökni. 99 év börtönbüntetésre ítélték.

Születésnapját nemzeti ünnepnek nyilvánítják. Szobrát a westminsteri apátság szentjei között találjuk.

2009. január 15-én Amerikában és világszerte megünneplik Martin Luther King  80. születésnapját. Január 20-án Barack Obama beköltözik  a Fehér Házba. Hoszzú az út az első rabszolgától az első fekete elnökig.