U2 Dublinban

Vannak népek melyeknek sorsa gyermekkorom óta megmozgatja a fantáziámat. Ilyen Erdély tündérkertje és a zöld sziget, Írország. Egy büszke kelta nép, amely szintén tudna mit mesélni a kisebbségi sorsról.

A kelták népesítették be a szigetet az i.e. 6. században. Történelmi hőskorát Szent Patrik térítése után a 6. századtól a 9. századig éli a sziget. Az ír apátságok őrzik ez időben a tudás szikráját a "sötét középkorban". Innen rajzanak szét szentek és tudósok szerteszét Európába. A vikingek inváziója nyomán alapítják meg Dublin városát (Baile Átha Cliath - a város hivatalos neve mindmáig, csak legyen aki ki bírja ejteni). Az angolszász törzsek 1169-ben teszik be lábukat a szigetre, hogy aztán Írország 20. században kivívott függetlenségéig uralkodjanak. 700 év angol uralom, mintha csak a szlovákok ezeréves elnyomására rímelne. Ám ha a két nép (ír és angol, magyar és szlovák) jelenlegi viszonyára tekintünk igencsak különböző képet kapunk. Pedig lenne okuk az íreknek is szidni a szomszédaikat.

Cromwell Olivér pontosan annyi ír életét oltotta ki véres hadjáratával, ahány magyar él a Felvidéken. Az írek mélyen katolikus nép, mégis Dublin két legnagyobb katedrálisán kakas trónol (anglikán templomok mindmáig). A város egyeteme a híres Trinity College szintén protestáns - csak a 20. század elején törölték el a katolikus egyház azon helyi rendelkezését, amely örök kárhozattal fenyegetett minden ír hazafit, aki a protestáns egyetemen tanult. Míg mi forradalmat robbantottunk ki a Kárpát-medencében és szabadságharcunkat vívtuk, 1845 és 1848 között 1 millió ír halt éhen a burgonya éhínség következtében és ugyanannyi távozott külföldre - javarészt az Egyesült Államokba (azóta is minden amerikai elnökről kiderül, hogy ír származású).

A nagy burgonya éhínség emlékműve

Az első világháború után aztán gatyába rázták magukat az írek és kiharcolták függetlenségüket. persze, hogy ne legyen happy end, rögtön polgárháborúba is kezdtek - a sziget a katolikus Ír köztársaságra és 6 protestáns megyére szakadt mindmáig. A 20. század újabb csodát hozott a zöld szigetre. Írország az éhező kistestvérből az Európai Unió egyik leggazdagabb országa lett (köszönhetően a relatíve ésszerűen felhasznált EU alapok támogatásainak is).

Dublin mámorító helye a világnak.: 15 perc alatt körbe lehet sétálni és megtekinteni minden nevezetességét, ám egy emberöltőre elegendő hangulatos kocsma található benne.

Jófajta sör akad bőven mindenfelé.

Reggeli hangulatkép, Guiness Reloaded.

Dublin a legtöbb irodalmi Nobel-díjast adó város. A világ azon kevés embere közé tartozom, akik gimnazista korukban elolvasták James Joyce korszakalkotó gondolatfonalát, az Ulyssest (nem könnyű, tessék kipróbálni). Az utcákon mindenütt hivatkozások a főhős Leopold Bloom merre fordult meg a városban. Az irodalom áthatja Dublin illatát, ízét és hangulatát.

James Joyce szobra

2010-ben készül el a Samuel Becket híd. Nekem bejött.

Dublin rendezett, tiszta város. Arrafelé nyelvtörvény helyett a kutyapiszkot büntetik példásan.

És U2 minden mennyiségben. A város kocsmákkal teli sikátoraiban (Temple Bar) pattogós ír népzene és U2 slágerek dallamai fonódnak egybe. Egy utcasarkon befordulva a falakról tekint le a járókelőkre.

Hírességek fala: U2, Sinead O'Conor és a többiek

A bevásárlóutcában a kirakatban

Nekem legjobban az édesapám korabeli buszsofőr tetszett, aki amikor jegyet kértem a Croke Park-ba ( a koncert helyszíne) szemében huncut mosollyal mondta, hogy még negyed óra és vége a műszaknak, akkor Ő is indul koncertre. Gyalog csupán 10 perc a stadion, vegyek inkább sört a pénzemen buszjegy helyett - igazított útba. Így is lett.

A koncert fantasztikus volt. Kommentekben sokan fanyalognak Bono afrikai békeharcos akcióin (akárcsak Sting esőerdő mentésein). A koncerten Ang Szán Szu Csi, a burmai demokratikus erők vezérének játszottak egy számot. A színpad sem volt semmi:


A kollégium mellett, ahol laktam leltem az utca kövén erre a táblára.

Két évvel a születésem előtt itt robbant fel az az utcai bomba, amely emlékére íródott az alábbi dal:




Számomra a meglepetés az új lemez I'am going crazy tonight dala volt, amely elsőre sekélyesen hangzott ám a koncerten óriási buliba torkollott. Íme:

Tovább!

Erdély legnépszerűbb humoristái először a Felvidéken

A héten a Felvidékre látogat Erdély egyik legismertebb és legnépszerűbb humortársulata. A humoristák Bara Zoltán, Keszegh Béla és Cúth Csaba Európai Parlamenti képviselőjelöltek meghívására lépnek fel Komáromban április 23-án Komáromban 20:00-tól a RÉV Magyar Kultúra Házában, továbbá Léván és Királyhelmecen.

A csapat két humoristája, Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs több mint 500 fellépést tudhat maga mögött, többek között olyan helyszíneken, mint Budapest, Bécs vagy Erdély – Nagyváradtól Kézdivásárhelyig. A két humoristából álló társulat szervezi évente az Erdélyi Humorfesztivált (http://humorfeszt.ro), továbbá főszereplői a Szomszédnéni XL varieté-műsorsorozatnak, amely Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Nagyváradon kerül megszervezésre. Eddig olyan sztárhumoristákkal játszottak együtt Erdélyben, mint Nagy Bandó András, Fábry Sándor, Hajós András, Maksa Zoltán vagy Galla Miklós.

A fellépések időpontjai és helyszínei:

04.23. csütörtök Komárom, RÉV 20:00 ingyenes
04.25. szombat Léva, Reviczky Ház 19:00 1 EUR
04.26. vasárnap Királyhelmec, VMK 19:00 1 EUR

Egy kis előzetes:

Mindenkit szeretettel várunk!

Tovább!

Itt a tavasz, itt van újra...

További szép képeket találhat itt.

Tovább!

Panenka örök

Alighogy megszülettem, aban a nevezetes évben (1976) rengeteg olyan dolog történt, amely megváltoztatta a világ folyását:

A British Airways és az Air France beindítja az első szuperszonikus utasszállító repülőgép, a Concorde menetrend szerinti járatait.

A vörös khmerek hatalomrajutása Kambodzsában.

Megkezdődik a BMW 6-os sorozatának (E24) gyártása.

Jimmy Cartert választják az USA 39. elnökévé.

A Microsoft név bejegyzett védjeggyé válik.

Megszületik Vlagyimir Klicsko ukrán ökölvívó, Béres Alexandra magyar fitnesz szakértő, Kásás Tamás vízilabdázó, Polgár Judit sakkozó és Ronaldo brazil labdarúgó.

Meghalt Latinovits Zoltán, színész és Mao Ce Tung kínai pártfőtitkár.

Közgazdasági Nobel-díjat kapott Milton Friedman.

De aminek valóban maradandó hatása lett az nem más, mint:


A héten a jégkorongban láthattuk újra ezt a bravúrt:


Hát igen, Panenka örök. (Egyszer gyermekkoromban a grundon én is lőttem egy ilyen gólt, de nem találom a youtube-on. Ha valaki titokban feljátszotta gyermekkori zsengémet, kérem töltse fel - a jutalom garantált).
Tovább!

Tudom ki lesz a következő magyar Nobel-díjas

A héten vendégem volt a Kempelen Klubban Csermely Péter hálózatkutató vegyész. A jelen lévő fiatalokkal egyetemben fantasztikus szellemi kalandban lehetett részünk.

A hosszú élet titkától, Mona Lisa mosolyának rejtéjén át, korunk hálózatainak roppant szövevényeit elemezve megtudhattuk hogyan lehet Nobel-díjat szerezni 4 sorban leírható ötletért és ki lehet a következő magyar a díjazottak sorában.

Csermely Péter vegyészetet tanult, jelenleg mégis a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen oktat és kutat. A világon elismert magyar tudósok csapatában található, Sólyom László köztársasági elnök a Bölcsek tanácsába invitálta őt.

Kezdjük egy könnyedebb témával. Mitől is titokzatos Mona Lisa mosolya?

Továbblépve megtudhattuk, hogy az evolúció rejtélyének megfejtéséhez a muslincák tanulmányozásán át vezet az út. 

A tudomány világában sokszor a kevés többet ér. Hogyan kaphatunk Nobel-díjat 4 sornyi szövegért.

Ha ilyen könnyen megy a dolog lássuk ki esélyes magyarként újabb Nobel-díj elnyerésére?

A hálózatok világa körbeszövi mindennapjainkat. Internet, mobiltelefonok, közösségi oldalak - IWIW, Facebook, ... Mi a közös a naprendszer  mozgásában, a sejtek burjánzásában, és az ember alkotta hálózatokban? Mit csinálna ma Shakespeare az IWIWen?

Sólyom László látva Magyarország jelenlegi helyzetét egy létszámát tekintve törpe, ám szellemileg óriás csapatot hívott össze. Ők a Bölcsek tanácsa. Mágikusan hangzik (Harry Potter Bölcsek köve után). Kik is ők és vajon a nagy koponyák kis helyen is jól megértik egymást?

A Tanácsban csermely Péter az oktatásüggyel foglalkozik. Egy újszerű látásmód arról, mit is kellene kezdeni az iskoláinkkal.

A végére pedig egy jó tanács: hogyan legyünk sikeresek az életben. A végén van a csattanó, ne hagyják ki.

Tovább!

Martin Luther King 80. születésnapjára

1929. január 15-én egy csöppnyi kis feketeség született a georgiai Atlantában. Lelkészcsaládba érkezett, a baptista közösség lelkésze volt az édesapa, a templom zongoristája az édesanyja. Vasárnaponként a papa érzelmektől túlcsorduló beszédeit hallgatta, testvéreivel a templomban nőt fel. Felcseperedve a Bostoni Egyetemre ment tanulni. Megismerkedett klasszikus filozófusok írásaival, Gandhi tanaival. 24 évesen a koreai háború kitörésének az évében (1953) fejében már ott zakatolt a háborúellenesség és az erőszakmentesség gondolata. Megnősült és Alabamába ment lelkésznek (ott született Forest Gump is:).

Lent Délen "Csak fehéreknek" táblák sűrűjével találkozott.  Alig pár hónapja kezdett el lelkészként dolgozni az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a Brown versus Board of Education perben úgy döntött, hogy a bőrszín szerinti szegregáció alkotmányellenes az állami iskolákban (1954). Rá egy évre egy fekete asszony nem adja át a helyét egy fehérnek, mire letartóztatják. Másnap Montgomeryben kitört a zendülés.

Hősünk a polgárjogi aktivisták mozgalmának az élére áll.  Egy év múlva letartóztatják, mert 30-al megy egy olyan utcán autóval, ahol 25 a megengedett sebesség (1956-ban Magyarországon is letartóztattak jó pár embert, és sokan oda menekültek szabadságért, ahol hősünk a saját szabadságáért kezdett küzdeni). Bombát dobnak a házára, amelyben bent van a felesége és négy és fél éves kislánya, de bosszú helyett az erőszakmentes ellenállás apostola lesz.

A feketék iskolai szegregációját törvényileg megszüntették, de Délen senki nem merte fehér állami iskolába íratni gyermekét. Kilenc bátor ifjú indult el iskolába 1957. szeptember 4-én az arkansasi Little Rockban, ám a kormányzó útjukat állja a Nemzeti Gárdával (ekkoriban Bill Clinton szaxofonozik ott az iskolai bandában, mielőtt Ő is arkansasi kormányzó, majd elnök lesz).
Az iskola kénytelen felvenni a fekete diákokat, a tanévzárón hősünk mond beszédet.

30 éves korára az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának országosan, sőt nemzetközileg elismert vezetőjévé válik. Nehru indiai miniszterelnök meghívja Indiába, ahol Gandhi hívei kitárt karokkal fogadják. Hazatérve szomorúan látja, hogy a feketéket nem szolgálják ki az éttermekben. Ülősztrájkokat szerveznek. A mozgalom hatására eltűnnek a "Feketéket nem szolgálunk ki" táblák az üzletek falairól.

A buszokon továbbra is csak kijelölt helyekre ülhetnek feketék. Válaszul kockázatos útra indulnak a szabadságutasok - Freedom Riders. Az erőszakmentes, de provokatív akció meghozza sikerét. Megszüntetik az utazásokat érintő szegregációs törvényeket.

Évente letartóztatják, több merényletet kísérelnek meg ellene. Érzi valami nagy tüzet kellene cserébe rakni... 24 évesen 200 000 embert szervez Washingtonba a Menetelés a munkáért és a szabadságért eseményre. A Lincoln-emlékmű előtt (Forest Gumps is itt beszélt a vietnami háború ellen) hősünk mondja el a világtörténelem legismertebb álmát:

"Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: „Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.”

Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé.

Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni…

Van egy álmom, hogy négy kicsi gyermekem egy napon olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket."

35 évesen a legfiatalabbként Nobel-díjat kap. További megmozdulásokat szervez. 1968 április 4-én egy motel erkélyén fejbelövik. Gyilkosát, James Earl Rayt a londoni Heathrow repülőtéren fogták el, ahol hamis kanadai útlevéllel próbált megszökni. 99 év börtönbüntetésre ítélték.

Születésnapját nemzeti ünnepnek nyilvánítják. Szobrát a westminsteri apátság szentjei között találjuk.

2009. január 15-én Amerikában és világszerte megünneplik Martin Luther King  80. születésnapját. Január 20-án Barack Obama beköltözik  a Fehér Házba. Hoszzú az út az első rabszolgától az első fekete elnökig.

Tovább!

Botránypolitológus akarok lenni

Krisztusi korba léptem ma. A múlt héten túléltem egy autóbalesetet, hamarosan gyermekem születik. Minden adva van, hogy egy kicsit átgondoljam az életem folyását.

Nem kívánom személyes dolgaim boncolásával terhelni az Olvasót. Helyette egy kiváló elme élettörténetét szeretném bemutatni. Samuel P. Huntington, amerikai politológus-történész munkássága önmagában is megér egy misét, gondolatait, véleményét érdemes áttranszformálni közép-európai világunk jelenségeinek jobb megértéséhez.

Huntington páratlan karriert futott be, 56 éven át a Harvard Egyetem tanára volt. Nem rosz móka a világ legjobb egyetemén tanítani, ám a világhír elnyeréséhez ez még önmagában kevés. Huntington hüvelykujját a világ ütőerére nyomva kiváló intuícióval érezte meg a világpolitika legfőbb kérdéseinek aktuális szívverését. Amerikában egy tudósnak is törődnie kell munkájának marketingjével. Kritikusai gyakorta fanyalogtak témaválasztásain, amelyek mindig divatos témákat jártak körbe. Egyet azonban biztosan ki lehet munkáiról jelenteni: sosem az aktuális korszellemet lovagolta meg, munkái mindig bátran a többségi főárammal szembe mentek.

 

Az akadémiai életen túl a tágabb közönség köztudatába egy 1993-ban publikált munkájával került, amely A civilizációk összecsapása címet viselte. A tanulmányt hamarosan egy bővebb könyv is követte, amelyet magyarul is olvashatunk és azóta a jelenkori politológia egyik sarokkövévé vált. Minden nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó elemző hozzá képest definiálja magát. E munka válasz volt Francis Fukuyama hasonló hatású munkájára A történelem végéről, amely a liberális demokrácia világát jövendölte a 21. század fő tendenciájaként. Huntington ezzel szemben a kulturális identitásokon alapuló konfliktusok eljövetelét vizionálta.

 

A világot nyolc civilizációra osztja történelmi tényezők alapján (Kína, a hindu civilizáció, Japán, Latin-Amerika, Afrika, iszlám, az ortodox, valamint a nyugati kereszténység). A fő konfliktusok a kulturális identitások kereszttüzében alakulnak ki, amelyek középpontjában az iszlám világ fog állni. 2001. szeptember 11-e után lanyhult a korábbi kritikák éle, ám mindmáig sokan bírálják világlátását. A globalizáció egységesítő tendenciái is halványulni látszanak pénzügyi és energia válságokkal tarkított mindennapjainkban. A nyolc civilizáció leírása párját ritkító és olvasmányos, ajánlom mindenki figyelmébe. Érdekes egy pillantást vetni a Kelet és Nyugat közti határra, amely kettészelve Romániát és a Balkánt a történelmi Magyar Királyság határainál fut (ortodox és katolikus-protestáns világ közti határ:).

Huntington másik legismertebb műve a demokrácia terjedéséről szól történelmi perspektívában: Harmadik hullám: demokratizálódás a 20. században. Ebben nagy ívű összefoglalást adott az 1974 óta Dél-Európában, Latin-Amerikában és a volt szovjet birodalomban lejátszódott rendszerváltozásokról, beleillesztve őket a demokrácia terjedésének 150 éves folyamatába.

Legutolsó könyve, amelyet éppen halálakor olvastam az amerikai identitás változásait írja le. A nyugati protestáns értékek legnagyobb kihívásaként a spanyol ajkú hispán bevándorlást írja le hátborzongató nyitottsággal, lerombolva a politically correct álszent nyelvezetét.

Munkái mellet érdemes elgondolkodnunk az ételmiségi pálya különbségein Amerikában és tájainkon. Huntington élete végéig nyíltan vállalta, hogy a demokratákra szavaz, miközben írásai a neokonzervatív hullám alapművei közé tartoznak. Konzervatív nézeteivel több, mint fél évszázadon át egy multikulturalizmusáról híres tanszék oktatója lehetett. Bátran politikai tisztséget is vállalt a Carter adminisztrációban (demokrata elnök). Korábbi szerzőtársa, Zbigniew Brzezinski vezetése alatt a Nemzetbiztonsági Tanács biztonságpolitikai tervezőrészlegének koordinátora volt. A legszimpatikusabb számomra nem is a politikába való bejutás - ez a csatorna nálunk is rendelkezésre áll, hanem a nyitott visszaút lehetősége. Van átjárás a magas tudomány és a nagypolitika világa között. A politikai ciklus végével az akadémiai világ tárt kapuja várja a politikust, aki a legnagyobb természetességgel térhet vissza tanszékére anélkül, hogy pártkatonának tekintenék. A tanszék presztízsét is csak növeli a politikai funkció betöltése.

A Felvidék nem Amerika. A "független értelmiségi" állatfaj azonban nálunk kihalóban van. Nehéz mifelénk egyetemi karriert befutni, politikai tisztséget betölteni, a főáramtól eltérő gondolatokat nyilvánosan papírra vetni. Itt mindenkinek több sapkája van. Egy személyben mindenki MKP-és, Csemadok-os, helyi dalárdatag és még sorolhatnám (a fiatalabbak Via Nova ICS-sek, DH-sok, MIK-esek). Ez meggátolja a társadalmi párbeszédet, függőségi viszonyokat teremt elvileg független intézmények között (majdnem minden civil szervezet vezetője MKP vezető is valamilyen szinten). A jól működő civil szféra megerősödésének így egyetlen útja lehetséges. Nevezzük ezt "komoly politológiai szakterminológiával": "egysapkásodásnak".

Huntington sikerének egyik magyarázata az öntörvényűsége, vagyis az, hogy politikai véleményét nem kötötte a pártok irányvonalához. Botránypolitológusként szerepelt újságok címlapjain.
Botrány, hogy nálunk ilyen kevés található e kivételes fajtából.

Tovább!